Kránicz Szilvia
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
448.
| 2026.02.18 16:03 | Kopriva Nikolett - szerki -- meo | karabíner (jav.)
|
| Válasz erre | Kedves Szilvia, nagyon izgalmasan indul, szépen megoldotta a kezdést az első verzióhoz képest, viszont a negyede-közepetájától picit ellangyosodik. A "hiába vonz benne Árész / az ő harcosa", "vágyom az ő magányára" sorokat (és az utána következő "de"-t) törölném. Nem érzem, hogy érdemben a vershez adnának. Elgondolkodnék a természeti képek megtörésén is, egy ellenponton - abszolút megvan benne a potenciál. | 447.
| 2026.02.06 21:21 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | karabíner (jav.)
|
| Válasz erre | "mintha receptre írták volna föl nekem/titokban ilyen volt a lélekdokim"- ez szerintem pótolja azt a nyitásban, ami az első verzióban nagyon általános volt, különösen az első, mert felülről néz a dolgokra, önkritikus. "Különleges szögeit vállainak"- szép testlírai mozzanat, rendhagyó, expresszív nyelvhasználat segítségével mutat be kényelmetlenséget, szégyenlősséget, ami az intimitás ábrázolásának rendkívül hatékony formája.
Sokkal kevésbé működik viszont a "hiába vonz benne Árész" inkább népi asztrológiát, semmint klasszikus mitológiai távlatokat megidéző mondata. A következő szakaszban a "de nekem/ a sziklának csapódó óceán hullámai kellenek" nem érződik eléggé ellentmondásnak, a "de" talán kivehető lenne. Hiszen a lírai én előbb azt mondta ki, hogy nem lehet táncosa, szeretője mert vágyik a magányára- ehhez illeszkedik a sziklának csapódó óceán hullámai etc. világa. A kettő gondolategységgel együttesen helyezkedik aztán szembe az "és mégis/ csak egy napra legalább egyre/ lennék karabíner hátizsákján", legalábbis az én olvasatomban. Szerintem még van mit csiszolni a szöveget, különösen sok lehetőség van a felvezetéshez hozzáadott új sorok továbbfűzésében, én most ezeket látom a vers ha nem is legszemélyesebb, de nyelvileg leginkább kisajátított részének. | 446.
| 2026.01.26 12:45 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | eldobható (jav.)
|
| Válasz erre | Az első pár sor nagyon zsúfoltan sorakoztat föl egy csomó olyan kifejezést, ami a korunk szellemi háttérzajának is felfogható, de ezzel a halmozással rögtön önkritikussá is válik, köszönhetően a "család által belém szőtt" sor kivételének is (így a "rossz kötődési mintákkal botladozom" távolságtartóan, elidegenítve jelenik meg). Aztán a lírai én fokozatosan, sorról-sorra jut el egy kisajátított hanghoz, ami az "apám smink mögé rejtett vonásairól"-ban nagyot remekel. Viszont rögtön ezt követően a "tárhely" és "spam" kiszámítható használata visszazökkent a közhelyesebb irányba, csakhogy a felütés önkritikus halmozottsága, hajtottsága nélkül.
"a látóteretekben/ virtuális pénzt bányászni/ én még szeretem megérinteni az ötszázasokat"- ezt a rész ugyan jobban felvezeti a kibontakozó érzelmi tétet ("jó anyát sem kérek a könyörtelen helyett/ megszoktam a napi bántalmazást"), mint az első verzió, viszont talán nincs is szükség erre a felvezetésre, ami hangulatában visszaüt a verskezdett gyengébb aspektusaira.
A "lelki profitkényszer" jól működik, a többi 21. századi klisével szemben váratlanul és pontosan alkalmazott, rámutat olyasmire, amit még egyáltalán nem szoktunk meg kifejezi, nincs is rá szavunk (a 'hustle culture' nem elég specifikus, nem elég mélyreható, nincs benne, hogy az ember a lelke legkisebb, legprivátabb rezdülését is átgondolatlan céljai megvalósítására akarja kiaknázni). Az utolsó két sor módosítását érteni vélem. A szövegben ugye felsejlett annak az álságos kényelemnek a lehetősége, amiben feleslegessé válik az ember, így most a lírai énnek minden joga megvan rá, hogy azt a világot, amiben a sorsa nem eldobható szükségszerűen komfort nélkülinek képzelje el, sőt, gyűlölettel és megvetéssel tekintsen a komfortra. Mégis, a "komfort nélküli" talán megterheli a a lezárás lélegzését, ritmikus szerkezetét, megakaszt, mert bár summás és tömör, mégiscsak magyarázkodik és kombinál azon a ponton, amikor már el kéne varrni az előzetes kombinálások szálait. Többet ki lehetne még hozni a szövegből, erre a változatra múlikkal szavazok. | 445. 444.
| 2026.01.23 10:26 | Kopriva Nikolett - szerki -- meo | eldobható (jav.)
|
| Válasz erre | Kedves Szilvia, élő, lüktető szöveg, de talán szükség lenne egy kis érzelmi távolságra, majd felmérni, mi az, ami tényleg kell bele, és mi hagyható el. Ebben a formában kicsit zsúfolt, csapongó, aminek ugyan megvan a bája, helyenként azonban sok. Talán célszerű lenne kiválasztani egy vagy két erősebb motívumot, s azok mentén haladni, azokhoz vissza-visszatérni. | 443. 442.
| 2026.01.22 12:10 | Kopriva Nikolett - szerki -- meo | mocorgócska
|
| Válasz erre | Kedves Szilvia, szimpatikus felütés, tiszta versbeszéd, viszont nem érzem, hogy érdemben kifutna valahova, hiányoltam a feszültséget. Mindenképp továbbgondolnám, erősebb végpontot rajzolnék neki - lehet ez két-három ütősebb plusz sor is. | 441.
| 2026.01.22 11:10 | Gulisio Tímea - szerki -- meo | eldobható (jav.)
|
| Válasz erre | Kedves Szilvia!
Tetszik, hogy van a szövegnek sodrása, és hogy kíméletlenül elemzi magát. Erre az alapra lehet építeni.
Jó lenne kicsit megtisztítani a verset, a kitárulkozás higgadtabb ábrázolásával növelné a hatást.
Nekem a harmadik sornál kezdődik a vers, az első kettőt törölném.
Üdvözlettel, szeretettel: Tímea | 440. 439. 438.
| 2026.01.20 17:32 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | Emlékbetörések (korábban Mocorgócs
|
| Válasz erre | Szerintem jobb lett, különösen ott, hogy "ilyen estéken/ nem bújhat meztelenül mellé"- de ennél a mondatnál talán meg is kellene állni, esetleg a "sokáig suttogtak..." sorral zárni, mert az utolsó sor már túl sok, az előbbiekbe sikerült mindennek a sejtetését beleszőni. | 437.
| 2026.01.18 23:29 | Tesch Gábor Ferenc - szerki -- meo | karabíner
|
| Válasz erre | Szervusz Szilvia! Örülök, hogy visszatértél a dokkra.
Én szeretem az effajta trivialitást is, könnyed fogalmazást a versekben. A Márk által említett bátortalanság; panelekből építkezik a szöveg, nem megy mélyre, nem lep meg, nem fakaszt vizet.. Két részre tagolódik, "ő és én" kontextusában. De valahol az első fele a szövegnek nagyon is ismerős, unalmas. Önmagában nem rossz az első fele sem, de nem lett az egész egy jó vers.
"szerette a hegyek csöndjét
ahogy a szél bele-belekap sáljába
az elhagyott ösvényeket
az izzasztó kaptatókat
praktikusan kényelmes túracipőjét
sosem a csúcs meghódítása volt a cél
hanem a látvány
ahogy végigfürkészheti a távoli völgyeket
akár a szélesszárnyú ragadozómadarak"
Ez jó, tiszta. Én azt javaslom ne farigcsáld. Hanem ide, ezután kell valami, ami összeköti a vers két részét. Van ebben még valami, ami kimondatlan maradt. Csak menj mélyebbre. | 436.
| 2026.01.18 11:24 | Kránicz Szilvia -- re: meo | eldobható
|
| Válasz erre | Kicsit bajban voltam mert Timi inkābb a tisztogatast javasolta, Ön inkabb hianyosnak jelolte meg szoveget. Javitottam, hogy most van-e benne transzformacio, nem tudom, talán szemelyes tapasztalat igen.
Koszonom a meot. | 435.
| 2026.01.18 10:59 | Kránicz Szilvia -- re: meo | mocorgócska
|
Válasz erre
Előzmény | Köszönöm, sokat segített, mert abszolút nem idillről akartam írni. Ůj címmel javítva a szöveg. Majd meglátjuk így érthetőbb-e Mocorgócska felbukkanasa. | 434. 433.
| 2026.01.17 23:03 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | mocorgócska
|
| Válasz erre | A gyermekké tevés tisztán idillként ábrázolva, amit a cím is aláhúz. A nyelvezet letisztultsága -időnként gyermeki jelzőkkel fűszerezve- magabiztos, modern burkolatot ad ennek; csakhogy a szöveg abból a szempontból nem modern, hogy nem keresi a problémákat az idillel kapcsolatban, a második kijelentéssel rögtön elhessegeti az olvasóban elsőként felmerülő pszichologizáló kételyt (ami egyébként fontos és jó), de ezzel annyiban is hagyja a dolgokat. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Kránicz Szilvia | 432. 431.
| 2026.01.16 18:49 | Siska Péter - szerki -- meo | eldobható
|
| Válasz erre | Erősen pszichologizáló, kortárs diskurzusokkal (digitalizáció, önreprezentálás stb.) telített szöveg. A "rossz kötődési minták" és a hasonló diszkurzív panelek viszont nem válnak tapasztalattá, a vers nem igazán mutatja meg, milyen, mit jelent ezekben élni, hanem többnyire csak megnevezi, felsorolja őket. Ez a felsorolás jól imitálja ugyan a túlterheltséget, de igazából csak halmozás marad. Szerintem a legnagyobb hiányossága az a szövegnek, hogy lemond a transzformációról, többnyire olyan fogalmakkal dolgozik, melyek eleve készek, a zárás pedig csak azt rögzíti, amit addig is tudtunk. Radikálisan visszabontanám ezeket az ismerős/divatos paneleket, és konkrét tárgyak, helyzetek gesztusok felől közelíteném meg a témát. | 430.
| 2026.01.16 18:14 | Siska Péter - szerki -- meo | felnőttfilm
|
| Válasz erre | Az "ahol megpihenhet bennem / az aktuális szorongás" a vers igazi tárgya, ezt érdemes lenne alaposabban kibontani. Az "elmegyek oda, / ahol" átkötés hatásos, de a zárás így, a szorongást konkrétan megnevezve pszichologizáló, illetve "megmondja", miről van szó. A regiszter következetes, illik a témához, a gyors, instrumentális kielégüléshez, a "szerinted" megszólítás viszont funkció nélkül marad, én elhagynám. | 429.
| 2026.01.16 18:00 | Bártfai Attila Márk - szerki -- meo | felnőttfilm
|
| Válasz erre | Kedves Szilvia!
Gyanítom megosztó vers lesz. Végig tépelődtem magamban, hogy ez mégis micsoda. Az utolsó sor azonban helyrerántotta az egészet, utólag súlyt adva az előző soroknak. Külön tetszik, hogy igazából bármilyen függőség allegóriájaként is olvasható. Mondhatnám úgy is, hogy a függőség pornográfiájaként. Maradjon!
Üdv.
Márk | 428.
| 2026.01.16 17:41 | Bártfai Attila Márk - szerki -- meo | karabíner
|
| Válasz erre | Kedves Szilvia!
A szöveg eleje nagyon bátortalan. Bátortalanságában kissé triviális. "a szikláknak csapódó óceán..." sorral kap erőre a szöveg. A vers elejét meg kellene emelni. Jelen formájában múlikra szavazok.
Üdv.
Márk | 427.
| 2026.01.15 11:47 | szilvia_fenyvessy@yahoo.co.uk -- javitás
|
| Válasz erre | kedves Timi,
kicsit finomítgattam, ránéznél, hogy sallangos-e még?
rossz kötődési mintákkal botladozom
a szétdigitalizált világ túlértékelt földjén
egyszer használatos napjaim között
kapcsolódni nem tudok
szavaim dalaim
ismeretlen vákuumban szívódnak fel
betolakodó vagyok a fogyasztás templomaiban
nem akarok szelfit magamról
emlékeimnek tárhelyet
virtuális pénzt bányászni
klónt belőled privát célokra
jó anyát sem a könyörtelen helyett
minden nap használható zuhanyzót
már matracot sem amin aludni lehet
esetleg emberi érintéseket
nem nem
kicsimnek se hívjon senki
csak létezne egy olyan világ
amiben a sorsom
nem abszolút eldobható
| 426.
| 2026.01.15 11:10 | Gulisio Tímea - szerki -- meo | eldobható
|
| Válasz erre | Kedves Szilvia!
Az irány jó, ami az önelemzést és a társadalomkritikát illeti. Kár, hogy olyan körülményesen indul. "Csak"-kal nem szerencsés verset kezdeni, az "által belém szőtt" is zavaró. Ha letisztogatja, akár még erős szöveg is lehet, mindene megvan hozzá.
Üdvözlettel, szeretettel: Tímea | 425. 424.
| 2022.03.31 08:56 | Köves István - szerki -- meo | lehet belőlünk pici valami
|
| Válasz erre | Erénye a naiv, meseszerű hang - hibája a naiv, meseszerű hang. Magánlírának elmegy, úgy-ahogy, de közérdeklődésre nem számíthat, tetszésre, megbecsülésre még úgy sem.
Galád dolog az áltatás. Nem akarom a kedvét szegni, de nem csaphatom be. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Kránicz Szilvia | 0 25 50 75 100 125 150 175 200 225 250 275 300 325 350 375 400 425 |
|
