Fehér Miklós
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
188. 187.
| 2017.09.16 08:27 | sesin -- hajnali telefon - R.I.P.
|
| Válasz erre | Látjátok, hogy halok bele a ködbe?
Alig rezdül a világ értem,
s nélkülem
bársony szirmokon neszeznek
tovább pilleszárnyak.
Köröttem fogy a fény,
és velem együtt tágul a végtelen.
Már vártak.
(zszs)
Nyugodj békében! :( | 186.
| 2017.09.16 08:19 | Bànfi Ferenc -- Õszi dal
|
| Válasz erre | Hát szegény vagy boldog Miklòsom .Átment az Isten orszàgàba .
Vártam hogz szòba jö&ön itt.,de nem hàt én hozom a hírt .
Nyugodjék békében. | 185.
| 2013.06.09 14:31 | Pongrácz Ágnes -- re: meo | kárhozatom
|
Válasz erre
Előzmény | Jó ez a hasonlat. Látod, minden csak szemlélet kérdése. Azt nem tudom, mennyire vagyok iszony(at)os, de tériszonyom már elég régen van, azonban talán nem ezért nem fordult meg még a fejemben, hogy sziklamászóként éljek... pedig mekkora kihívás lenne! :-) :-) (könnyű azoknak hegyet mászni, akik fizikailag és lelkileg rátermettek...) azonban ahogy nézem ezeket a sziklákat... néha szépek... néha olyan jó szúrósak, hegyesek.... néha olyan girbe-gurbák, hogy talán már nem is sziklák... némelyik meg olyan magasan van, ahol már a madár se jár...
nézem őket, s azt gondolom, hogy talán kőmorzsolónak kellene lennem... csakhogy 45 évesen már ahhoz öreg vagyok, hogy én legyek a szél, a víz, a Nap... (pedig jéghideg jég lennék - huúú :-) :-)... meg aztán a kőmorzsolás romboló tevékenység, nem nekem való...
Az emberek, ha látnak egy sziklát, meg akarják mászni, mert azt hiszik, ez a teljesítmény... én azt gondolom, hogy éppen itt az ideje, hogy a sziklák közé dombokat építések, a dobok között völgyek lesznek, ahol együtt játszanak majd a farkasok és az angyalok... azt hiszem, szép lesz... és bárki jöhet majd ide.... az iszonyatos, a tériszonyos... (a magas hegyekről néhány zerge meg Yeti :-)) ... Szerinted mi a nehezebb sziklát mászni vagy a semmiből dombot építeni? Azt hiszem, mindegy - mert bárhogy igyekszem, ezekről a sziklákról engem lelöknek - így dombjaimmal jobban járok:-) :-) | 184. 183.
| 2013.06.08 19:22 | Pongrácz Ágnes -- re: meo | kárhozatom
|
| Válasz erre | Miklós, ez a Te döntésed... (magam nem lettem ettől a döntéstől boldog... ennyi...) de... az ember csinálja azt, amiben örömét leli... vagy ne csinálja azt, amiben nem leli az örömét... | | A fenti posztra érkezett válaszok: fehérmiki az olvasgató | 182.
| 2013.06.07 08:20 | fehérmiki az olvasgató -- re: meo | kárhozatom
|
Válasz erre
Előzmény | Ágnes!
fontos meghallgatni, hogy az értők mit mondanak, még ha az "egyszerű" olvasónak (nem beszélve az elkövetőről) tetszetős is valamely firka szövege, stílusa vagy éppen stílustalansága, de a szakmabeliek véleménye teszi helyére a dolgokat, főként egy olyan oldalon, ami szakmai műhely.
mivel az én tudásom, vagyis tudatlanságom, nem ér magasabbra, mint némi "macska a gombolyaggal játszik" képek szófestésénél, ezért kár is erőlködnöm, ennyi.
ezért maradok továbbra is:
fehérmiki az olvasgató | 181.
| 2013.06.06 23:57 | Pongrácz Ágnes -- re: meo | kárhozatom
|
Válasz erre
Előzmény | Poénkodni akartam, de aztán "leállítottam magam"... Nem tudom, Miklós, de azt hiszem, hogy nem az a fontos, hogy ki-mit-mond... (persze azért nem árt, ha figyelünk az irányra... néha)... de úgy gondolom, hogy nekem nem az a dolgom, hogy azzal foglalkozzam, hogy ki mit mond... hanem az, hogy írjak... ha van miről, akkor írjak...
...
...
... | | A fenti posztra érkezett válaszok: fehérmiki az olvasgató | 180. 179. 178.
| 2013.06.03 08:01 | fehérmiki -- re: meo | kárhozatom
|
Válasz erre
Előzmény | Sándor!
elismerem, hogy lusta és trehány vagyok, nem dolgoztam ezzel az írással soha, (nem írom, hogy verssel) kijött, leírtam és beleszerettem, mint általában az amatőrök teszik :)
ezért is gondoltam, hogy ide kellene hoznom, mert elfogult vagyok vele és magammal, de gondolom ez nem újdonság nektek
.
tényleg külső szemlélőként láttam a képeket, a vénülő casanovai beképzeltség (közel a 70-hez) szemüvegén át, úgy látva molyosodó pávatollaimat, hogy közben azért rejtve dicsekedjek álszerényen.
a "hitem lehetne akarat helyett" az adó szerelem, szeretet és a csak birtoklásvágy, a párvadászat, az elejtés, zsákmányszerzés (vadászatban) ellentétét szeretné mutatni, ezek szerint nem jól, és természetesen a folytatásban a megbánását az elpazarolt kapott szép és értékes élményeknek.
igen, Sándor, jól látod, életem meghatározó 2 verse közül az egyik a Semmiért egészen, Ady: Elbocsátó szép üzenete mellett, kamaszkorom óta, vélhetően folyamatosan, kitörölhetetlenül befészkelve a szívembe, agyamba.
a lezárással kapcsolatban, igen, nekem is kételyeim vannak, csak az irányt nem találom, talán túlságosan is rögzült bennem ez a verzió
a formával kapcsolatban is vannak bőven kivetni valók, de nem igazán értek hozzá, csak érzéseim vannak, sejtéseim, de a verstan nekem megfejthetetlen rejtvény marad
| 177.
| 2013.06.02 21:11 | Czékmány Sándor - szerki -- meo | kárhozatom
|
| Válasz erre | Miklós, olvasás közben esett szét bennem a vers, talán az én figyelemösszpontosításommal van a baj, gondoltam, most lépésről lépésre végigmegyek, aztán vagy felteszem a meglátásaimat, vagy nem, de inkább az előbbi, bízva benne, hogy bármit, bárhogyan is értelmezek, oda teszed, ahova való: olvasati élmény megosztása.
„Felálltak szembe a seregek:”
az indító megfogalmazás szemlélőként tünteti fel a költőt, bár nem kizárt, hogy több sereg is szembe akar szállni velem (elnézést, hogy egyes első személyként említelek), hát, nézzük, hogy alakul a későbbiekben
„testemben évek fegyelmezett sora,
milliónyi füstölgő mérgek,
ostoba szerelmek mostoha,
megromlott, fáradt csókjaival.”
fegyelmezett katonai alakulat, a maga gyilkoló eszközeivel
Talán ha nem semmi rőzseláng,
nem gyürkőző ölelésvágy,
ha nem csak az öl, nem csak a száj,
nem győzelem, ami aláz
fűzi sorba az éjszakákat,
hitem lehetne akarat helyett
és meglátom, ahogy tört tekintetek
hullnak mögöttem porba, földre,
de nem néztem vissza, nem törődve
megrogyott térdű imák sorával;
teher rajtam mástól a bánat,
ismeretlen a kegyelem.
„hitem lehetne akarat helyett” nem értem. Olvasatomban teljes egészében kihagynám, az utána következő „és”-sel együtt
Voltam a lét, vagyok a semmi,
szerelemben az elfeledni,
vágyban parázna, áldásban rontás,
áldozatra váró barbár oltár,
szentkép aranyának talmi csillogása,
szószékről suttogott fülledt gyalázat,
fohászban megbúvó gomolygó átok,
kifulladt akarat – pillanat mámor.
na, mintha megvilágosodnék. Itt kellene most a „hit” a „kifulladt akarat” helyébe
Sokakat szerettem, mert úgy akartak,
életet kértem, hogy álmokat adjak,
lettem hát vágy, örök nyughatatlan
és soha nem teremtem ékes szépet,
mint gyümölcsben búvó ártó féreg,
belülről rontva hagytalak épnek,
közben hittem, hogy jót teszek,
ha szemed fényemmel égetem.
na, igen, ez az öregedőcasanava-szindróma, de legalább eljutottál oda, hogy volt egyvalaki, aki miatt furdal a lelkiismeret. Eddig az egész verseden végighúzódik ez a sajátos, már-már „kérkedőnek” tűnő önmegvillanás: csak úgy tudtam hozzátok eljutni (és hozzád is, mondja most ez a fenti kiszólás), hogy sajna, kurvákká kellett tennem benneteket
Majd lettem a rontás, fájdalom,
végzetes bűbájú sziréndalod;
mert lelkedben fájni akarok,
szétmarni tested, mint gyenge fémet,
pokolból hozva szent sötétséget,
hogy megvakulva csak engem láthass,
gerinced törje az értem alázat,
lényed értelmét elveszítve
átkokban valljon lelked hitet
Istenednek, égnek-földnek,
magadba marva, magadat gyötörve.
izé, mellé írjam Szabó Lőrinc: Semmiért egészen c. versét? „mint a lámpa, ha lecsavarom…” De nem rossz. Sőt. Továbbviszed. Nem csak az alázatos várakozást, elfogadást igényled, hanem „magadba marva, magadat gyötörve” is teljes önfeladást, és súlyozod ezt amúgy istenesen
Tusrajz legyél – fekete-fehér,
tagadd a Napot, hogy él a fény,
akkor talán egy sötét pillanatban,
magamhoz emellek elfogadva.
a „hogy él a fény” sok.
A formai megvalósítást most talán hagyjuk:-) | | A fenti posztra érkezett válaszok: fehérmiki | 176.
| 2012.10.15 20:33 | fehérmiki -- hajnali telefon
|
| Válasz erre | kedves szerkik!
vagy dobjátok be a gödörbe az urna mellé (mulandókk), vagy dobjátok ki innen valahogy (törlés), de ne hagyjátok temetetlen itt a dokkon ezt a hirtelen valamit, mivel én már nem tudok hozzányúlni | 175. 174. 173. 172. 171. 170. 169. 168. 167. 166. 165. 164.
| 2011.10.24 20:32 | Pálóczi Antal -- OK!
|
| Válasz erre | Rendben, akkor másokat kérek fel, de ha pont egyikük sem ér rá, akkor a két segédem és zsűritagom Szabó Zsolt és Szabó Dénes lesznek.
(Mi majd sörözünk, Miklós! Üdv!) | 0 25 50 75 100 125 150 175 |
|
