Duma György
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
860.
| 2025.11.27 10:20 | Duma György -- re: meo | A hegyen
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Imre!
Noha a leszólások legalább annyira irritálóak számomra is, mint számodra, és a kizárások (hová is lett Cservinka Dávid, és főleg MIÉRT?), és a szerkesztők kirugdosása, távozásra ösztökélése, sem erősíti a regnáló hatalomba vetett bizodalmat, mégis, arra kérnélek, ne az ÉN oldalamon vitatkozz engemet személy szerint nem érintő kérdésről. (Egész biztosra veszem, fordított esetben te is sérelmeznéd, teljesen jogosan.)
Barátsággal,
Gyuri
Mindkét érintettet nyomatékosan arra kérem, ez a vita NE énnálam legyen folytatva!
| 859.
| 2025.11.27 10:10 | Duma György -- re: meo | A hegyen
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Miklóssi Szabó István!
Amikor belekezdtem a bejegyzése olvasásába, nagyon megharagudtam. Miért az én nevemhez kötődő irodalmi felületen említődik mindenféle nyomdafestéket nem tűrő szó, és hangnem?
Eljutván a záró mondatáig, megenyhültem, s noha arra kérném, a jövőben mellőzze az én oldalamon az ilyen jellegű vitákat, egyszeri kutyavásárként elnézem.
Annyit azért még hadd fűzzek hozzá, én is megütközéssel olvastam azt az ominózus bejegyzését, és csakis kizárólag azért nem sérelmeztem ezt a stílust ott, és akkor, mert tudni vélem, hogy mire született reakcióként, és azzal a vélhető kiváltó okkal sem tudtam maradéktalanul azonosulni. Ezzel együtt, azt gondolom, egy szerkesztőnek kényesebben kell ügyelnie arra, mit is mond, mint egy mezei szerzőnek. | 858.
| 2025.11.27 09:58 | Duma György -- re: meo | A hegyen
|
Válasz erre
Előzmény | Gábor!
Vegyük akkor újra át, betűről betűre.
Hogy a „szerencse” szó használatát szerencsétlennek véled, lelked rajta, ez nem változtat azon, hogy én kifejezetten szerencsésnek tartom, hogy a világ berendezkedése olyan (az most nem releváns, hogy milyen okból ilyen), hogy a madár csak a romlandó testben tud kárt tenni, semmi másban.
Idézlek, /zárójelben/ a saját szövegemből vett idézeteddel együtt :
/"Nem tudok róla, hogy a Biblia bárhol is említené, hogy madarak éltek a Golgotán, vagy a közelében.
De komolyan gondolod, hogy egy vesztőhelyen, ahol rendszeresen hajtottak végre keresztre feszítéseket, nem jelentek meg azonnal a dögevő/húsevő madarak?"
Előbb azt említed, hogy nem tudsz róla, hogy éltek volna ott madarak (miért ne éltek volna?) a Biblia szerint, majd saját gondolatodat cáfolod rögtön./
Egyetértek, sőt, pont ezt állítottam, miért ne éltek volna madarak a Golgotán?!
Milyen gondolatomat cáfolom rögtön? Egy helyhatározóval bővített szerkezetet ne tudna értelmezni egy irodalomszakot végzett ember? Vagy épphogy szándékos félreértelmezés a célod?
„Nem tudok róla, hogy a Biblia bárhol is említené, hogy éltek volna madarak a Golgotán”
Mit állítok? Azt, hogy az én tudásom szerint a Bibliában nincs arra való utalás, hogy a GOLGOTÁN éltek volna madarak. De miért ne éltek volna? Te is ugyanazt mondod, amit én, miért kell ebbe is belekötni, gáncsoskodni?
Tovább idézlek:
„Kétezer évvel ezelőtt ugyanazok a madárfajok éltek a környéken, amelyek a közel-kelet mediterrán szubtrópusi élőhelyein ma is megtalálhatók. Például a szakállas saskeselyű, melyet többször is említ a Biblia. Különböző neveken. Seregély, vadgalamb, szirti galamb szintén előfordul. A galambok például különösen fontosak voltak a tepmplomokban is, áldozati állatként.”
Magam is ugyanígy gondolom, kétezer évvel ezelőtt is vélhetően ugyanazok a madárfajták éltek Judeában (Judában), mint most. Látom, vetted magadnak a fáradságot, és utánanéztél a szakállas keselyűnek is, dicséret érte. (Magam is megtettem, már sokkal korábban.) De én nem a Bibliában való említésről tettem állítást a madarak vonatkozásában, hanem a Golgotán való említésükről, (megint ugyanaz a szándékos! csúsztatás érződik). És hogy jönnek ide a galambok, amik ugyan a keresztény hitrendszer egyik legősibb motívumai, de nem arról híresek, hogy emberhúst csipegetnének.
És megint visszatérsz a korábbi téves értelmezésedhez, idézlek: „Viszont nem hagyták a testeket napokig a kereszten.” Nekem nem kell bizonygatnod, hogy Jézus testét még aznap levették, akinek a leghalványabb ismerete is van erről a történetről, az tisztában van ezzel (is). Egyszer már leírtam az előző válaszomban, nyilván elkerülte a figyelmedet, egy húsevőnek nem kellenek napok ahhoz, hogy beleegyen a tetembe, jó, ha egyáltalán kivárja, hogy megszűnjön a lélegzés.
De haladjunk tovább, megint idézlek: „A rómaiak azonban tisztelték, vagyis inkább félték a helyi szokásokat. Ha néha durván át is hágták azokat.” Ez nem önellentmondás? Ha már a másik minden szavába bele akarunk kötni? De én elnézem neked, fátylat rá.
Én hiszek a korabeli történetíróknak, miből szűröd le azt, hogy nem hiszek nekik?? De tényleg! Miről vitatkozunk egyáltalán? Véletlenül, vagy szándékosan félreérted az egész mondandómat, még az sem teljesen világos, hogy konkrétan hogyan, és utána a TE félreértelmezésedet rovod fel NEKEM??
És megint itt az összemosás zavaros vádja, amit persze most sem fejtesz ki, miben is állna szerinted.
És, ha már itt tartunk, nem! Szerintem a legkevésbé sem normális, ha vita közben elrepül a balta feje!
Azért nem, mert az már legkevésbé sem az általad expressis verbis megfogalmazott „nyugodt beszélgetés” velejárója!
Még egy gondolat zárásként, az önkényről.
Szőke Imrének (tudtommal) nincs szerkesztői joga, így az általa nekem írt bejegyzését is nekem lett volna jogom megjeleníteni (vagy sem, ha netán úgy kívántam volna dönteni, persze, nem kívántam volna).
Hogy mégis láthatóak a bejegyzései -az én közreműködésem nélkül-, annak egy logikus magyarázatát látom, javíts ki Gábor, ha tévedek, hogy te tetted őket láthatóvá.
Értem én, persze, hogy is válaszolhattál volna valamire, amit az olvasó nem láthat. Na de akkor is!
Nem lehet kivárni? Lehiggadni? Megfontolni, mit is reagáljak, és mikor?
A Dokknak azon funkciója, hogy a szerzők eldönthetik, mely hozzászólásokat (a szerkikét kivéve) tartanak érdemesnek arra, hogy a nevükhöz kötődő oldalon megjelenjenek, nem véletlen, sőt, nagyon SZERENCSÉS, hogy így lett megalkotva, kérem, ezt a jövőben tartsd tiszteletben!
| 857.
| 2025.11.27 09:53 | Duma György -- re: meo | A hegyen
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Imre!
Erre reagálnék először, mert ez viszonylag rövid tud lenni.
Köszönöm az emberi minősítésemet!
Köszönöm magát a szándékot, hogy ebben a témában és ebben a szituációban szükségét érezted a megszólalásnak.
Köszönöm, hogy védeni próbálod a Dokk egészét a nemtelen támadásoktól.
(Az említett bejegyzés alanyát felismerni véltem, és a kiváltó okát is tudni gondolom, és igen, magam is úgy érzem, az ilyenfajta piszkálódás taszító. Oda- és vissza is.)
Köszönöm a vita milyenségének deklarálását is.
Köszönöm, hogy vetted a fáradságot!
| 856.
| 2025.11.27 09:07 | szokemire@gmail.com -- re: meo | A hegyen
|
Válasz erre
Előzmény | Kérem, jelölje meg a helyet, ahol én önt kocsmatölteléknek, fasznak, stb. neveztem.
Ugyanakkor döntse el, hogy hozzám beszél, vagy egy ön által hallucinált csoporthoz.
Ha az ön ideje oly drága, miért becsmérel a Dokk Faqban név megadása nélkül (tehát gyáván, nemtelenül) szerzőt, szerzőket?
A kitiltások, törlések, leszólások sosem látott mennyisége láttán kérdezem, milyen alapon vádol másokat tekintélyelvűséggel?
Végezetül jelölje meg itt Duma György oldalán a "gyalázkodásaimat", melyeket szegénynek olvasnia kellett.
| | A fenti posztra érkezett válaszok: Duma György | 855.
| 2025.11.27 08:42 | Miklóssi Szabó István - szerki -- re: meo | A hegyen
|
Válasz erre
Előzmény | Drága uram!
(Drága, mert az időmet sajnálom ilyen butaságokra vesztegetni, többé nem is fogom.)
Az én koromban már nem rohangál az ember. Szépen, nyugodta elmondja a gondolatait. Egészen ritkán provokál, mert tudja, a provokáció a gyengék vagy az alattomos egyének ritkán célba találó fegyvere.
Továbbra is fenntartom, utálom a tekintélyelvűséget. Azt is utálom, mi mindennek neveztek önök az oldalon, ha jobban belegondolok, egész irodalmi pályafutásom alatt nem kaptam annyi sértegetést, ami az önök irányából érkezett. Tegnap még perrel is megfenyegettek. Nevetséges. Önöknek tényleg nincs jobb dolguk? Akkor, amikor éppenséggel nekem kellene perelnem ilyen "konymatöltelékes, te fasz" stb. kijelentések után?
De tudja, nekem drága az időm, mint ilyesmire vesztegessem. Mármint provokációra. Már ha ön annak hiszi ezt az egészet. Mert a hit nagy dolog. Embert csinál. Igaz, olyat, amilyet.
Egyetlen kérésem lenne: hagyjon ki a jövőben kábé mindenéből. Biztosan van önnek is élete. Nekem van. És élni fogom. Ön nélkül, mert unom a gyalázkodásait.
(Kedves Duma György, elnézését kérem, hogy az ön oldalán írtam e néhány keresetlen szót. Ön többet érdemel, mint más emberek gyalázkodásait olvasnia ott, ahol az írásairól kellene véleménynek, vitának születnie. Köszönöm megértését.)
| | A fenti posztra érkezett válaszok: szokemire@gmail.com, Duma György | 854.
| 2025.11.27 00:38 | Tesch Gábor Ferenc - szerki -- re: meo | A hegyen
|
Válasz erre
Előzmény | Így van, ezzel nem is vitatkoznék. A rómaiak azonban tisztelték, vagyis inkább félték a helyi szokásokat. Ha néha durván át is hágták azokat. Nem értették inkább így; nem tudtak mit kezdeni vele, kicsúszott a kezükből az irányítás. Aztán valami fenntartható-e több, mint kétezer éven át, ha nem igaz, nincs az eszmének alapja? Engem a téma azért érdekel, mert magyar-töri szakos tanárként ezt kutattam, érdekelt és sokat olvastam a témában. Persze csak ez is olyanvalami, hogy ami megmaradt, fennmaradt, arról olvashatsz, a többit hozzá tudod képzelni. Szerintem hinni kell a korabeli történetíróknak. Több forrás, több szem. Biztosan nem mesét gyártottak. Ne azon vitatkozzunk, hogy a dögevő evett-e a húsból. Valószínűleg mindig evett, ha volt rá lehetősége. Itt egy vers van. Ami összemos sok dolgot. Rövid, de nem velős a szöveg. Inkább pontatlan. És szeretném Imre, ha te is erre reagálnál és nem a vélt vagy valós sérelmeidre. Mert a szöveg kapcsán próbálsz reagálni a korábbi kifakadásokra, mintha vártad volna az alkalmat. Rendben. Megjöttem, itt vagyok, lehet vitatkozni.
"A valódi kérdés azonban nem ez. A valódi kérdés, hogy Miklóssi úr legutóbbi kirohanása a Dokk Faqban kiről szólt? Véletlen-e, hogy nem sokkal ezután Duma György verse alatt meddő vita lett provokálva?"
Miért vagyunk ennyire frusztráltak? Miért nem akarsz beszélgetni, miért támadod a másikat hevesen, mikor nem is ismered a gondolkodását? Mi a baj velünk? Sem vitatkozni (ez mesterség, ha kultúrált.) sem beszélgetni nem tudunk. Hidd el, Miklóssi úrnak semmi baja veled. Itt nincsenek parancsok, mint a rómaiaknál. Nem akar senki senkit bántani. Ha elrepül a balta feje, az is normális. Beszélgessünk, de nyugodtan..
Vajon mi lehetett az eredeti parancs? A test megalázása volt a parancs, elrettentésül. És? Attól még nem jó ez a vers. És Júdeában levettek mindenkit a keresztről, ritkán maradt napokig a holttest a kereszten., | | A fenti posztra érkezett válaszok: Duma György | 853.
| 2025.11.27 00:06 | szokemire@gmail.com -- re: meo | A hegyen
|
Válasz erre
Előzmény | Mikor aztán ez az idő is letelt, akkor “Jézus pedig ismét nagy fenszóval kiáltván, kiadá lelkét” (Máté 27:50). Ezt követően egy római katona - EREDETI PARANCSÁT NEM TELJESÍTVE (kiemelés tőlem), csak hogy ezzel is a Messiásra vonatkozó ószövetségi próféciák teljesüléséhez saját tudása vagy szándéka nélkül asszisztáljon - megbizonyosodott az Úr haláláról (János 19:34), majd testét levették a keresztről.
Vajon mi lehetett az eredeti parancs? Júdeában az elrettentés duplán jól működött, mivel a zsidók valóban úgy hitték, hogy "minden átkozott, ami fáról lóg".
A valódi kérdés azonban nem ez. A valódi kérdés, hogy Miklóssi úr legutóbbi kirohanása a Dokk Faqban kiről szólt? Véletlen-e, hogy nem sokkal ezután Duma György verse alatt meddő vita lett provokálva? | | A fenti posztra érkezett válaszok: Tesch Gábor Ferenc - szerki, Miklóssi Szabó István - szerki | 852. 851.
| 2025.11.26 23:34 | szokemire@gmail.com -- re: meo | A hegyen
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves György!
Neked írom, mert komolyan vehető embernek tartalak, hogy Jézust a rómaiak feszítették keresztre. Szerintem ez neked nem is újdonság :)
"A Római Birodalomban a keresztre feszítést olyan bűnösökkel szemben foganatosíthattak, akiket előzetesen főbenjáró bűn miatt ítéltek halálra. Mivel római állampolgárok a jog előtt “egyenlőbbnek” bizonyultak, mint polgárjoggal nem rendelkező embertársaik, így a keresztre feszítés legtöbb esetben szolgáknak, idegeneknek, lázadások felbujtóinak és a legvisszataszítóbb bűntettek elkövetőinek volt fenntartva."
Nem csak az élet elvétele volt a cél, hanem a megalázás , elrettentés is, ezért általában napokig hagyták rothadni a tetemeket a kereszten.
| | A fenti posztra érkezett válaszok: Tesch Gábor Ferenc - szerki, szokemire@gmail.com, Duma György | 850.
| 2025.11.26 22:45 | Tesch Gábor Ferenc - szerki -- re: meo | A hegyen
|
Válasz erre
Előzmény | Azért kérdezem, mert a szerencse szó ebben a narratívában meglehetősen szerencsétlenül hat. Mi köze ennek a szerencséhez?
"Nem tudok róla, hogy a Biblia bárhol is említené, hogy madarak éltek a Golgotán, vagy a közelében.
De komolyan gondolod, hogy egy vesztőhelyen, ahol rendszeresen hajtottak végre keresztre feszítéseket, nem jelentek meg azonnal a dögevő/húsevő madarak?"
Előbb azt említed, hogy nem tudsz róla, hogy éltek volna ott madarak (miért ne éltek volna?) a Biblia szerint, majd saját gondolatodat cáfolod rögtön.
Kétezer évvel ezelőtt ugyanazok a madárfajok éltek a környéken, amelyek a közel-kelet mediterrán szubtrópusi élőhelyein ma is megtalálhatók. Például a szakállas saskeselyű, melyet többször is említ a Biblia. Különböző neveken. Seregély, vadgalamb, szirti galamb szintén előfordul. A galambok például különösen fontosak voltak a tepmplomokban is, áldozati állatként.
Ebben a korban a keresztre feszítés természetes volt, az egész birodalomban. Viszont nem hagyták a testeket napokig a kereszten. A zsidó törvény ezt meg is parancsolta, hogy
még aznap levegyék és eltemessék. (Mózes V.21:22-23)
"Ha valakiben halálra való ítéletre való bűn lesz, és megölik őt és felakasztod azt fára; ne maradjon az ő holtteste éjjel a fán, hanem temesd el azt még azon a napon, mert Isten átka függeni, és meg ne fertőztessed a te földedet, amelyet az Úr, a te istened ad néked örökségül." | 849.
| 2025.11.26 19:28 | Duma György -- re: meo | A hegyen
|
Válasz erre
Előzmény | Gábor, köszönet a “szép képekért”!
A konklúzióról azt állítod, erőltetett és pontatlan, ez szíved joga, de vitatom.
Viszont tényleg komolyan kérded, hogy miért szerencsére? Tényleg nekem kell ezt elmagyarázni?
Hogy miért szerencse, hogy a madár csak a húst tudja lecsipegetni?
Hogy nem tudja csonkítani az eszmét, nem tudja már kicsípni a követőkből az elvetett magot?
Tényleg nem jön át??
Hát persze, hogy nem az elmúlás az oka, hogy ez a kép ma is itt él velünk, hisz pont erről szól ez a pár sor.
Hogy volt, és lesz is, amíg él ember a bolygón, hogy valaki több lehessen a múlandó testénél.
Nem tudok róla, hogy a Biblia bárhol is említené, hogy madarak éltek a Golgotán, vagy a közelében.
De komolyan gondolod, hogy egy vesztőhelyen, ahol rendszeresen hajtottak végre keresztre feszítéseket, nem jelentek meg azonnal a dögevő/húsevő madarak?
Olvastál bárhol is olyat, hogy nem, Jeruzsálemben nem éltek ilyen madarak, de ha éltek is, nem tették a dolgukat, nem ettek húst, átszoktak a zabpehelyre?
És szerinted egy madárnak, aminek ezen múlhat a túlélése, mennyi időbe telik felismerni, hogy az áldozatából már elszállt a lélek, már nem tud védekezni - felszegezett kézzel se-, és nosza, ehetünk belőle?
Egy hét? Egy nap? Két perc??
Nem tudom, mi mos össze mit és mivel?
Biztos van rá magyarázat, csak én nem lelem.
| | A fenti posztra érkezett válaszok: Tesch Gábor Ferenc - szerki, szokemire@gmail.com | 848.
| 2025.11.26 17:11 | Tesch Gábor Ferenc - szerki -- meo | A hegyen
|
| Válasz erre | Szép képei vannak, de szerintem a konklúzió erőltetett és pontatlan.
"Szerencsére ez csak a hús,
így marad annyi,
hogy a történet küszöbről
küszöbre szálljon.
Immár kétezer éve."- miért szerencsére? Maga a történet mennyire kapcsolódik a jézusi történethez vagy azokhoz a történetekhez, amely bármely megfeszített ember történetéhez kapcsolódik abból a korból? Én úgy tudom belőlük nem falatoztak a madarak, mert hamar levették a keresztfáról őket, nem rothadt a hús a keresztfán napokig.
Hogy a történet mégis kétezer éve küszöbről-küszöbre száll, annak nemcsak az elmúlás és a testiség ilyesfajta ábrázolása az oka. A történet profánsága itt azért nem hat jól, mert összemos. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Duma György | 847.
| 2025.11.24 13:32 | Duma György -- re: meo | A hegyen
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Tímea!
Ahogy ezt már Gyulának is jeleztem, nem hiszek az örökkévalóságban, de ha így is lenne, akkor se ezt kívántam ebben a versben közölni.
(Az átlag olvasó számára -szándékaim szerint- pont a “kétezer év” teszi világossá, miről is olvas…)
Ha netán megindított volna valakit e pár sorom, hogy megírja a maga mondandóját a témáról, az már siker számomra, és nosza, zárja mindörökkével a versét.
Sokat foglalkoztam ezzel a pár sorral, sok okos észrevételt és javaslatot kaptam, hogyan lehetne jobbá (pontosabban, másoknak jobban tetszővé) alakítani, de időközben rájöttem, amelyik módosítás az egyik véleményt nyilvánítónak tetszik, az pont megöli egy másik olvasó legkedvesebb sorát.
De, még ha mindenki egységesen kérne is tőlem tartalmi változtatást, semmiképp nem fogom megtenni, ha azt a változtatást nem tudom a sajátoménak tekinteni.
Köszönöm a figyelmet, de erről az írásomról már eldöntöttem, egy jottányit sem változtatok rajta, mehet, ahová a bírálók többsége szánja.
Üdvözlettel,
Gyuri
| 846. 845. 844. 843.
| 2025.10.30 18:01 | Farkas György - szerki -- meo | Igenezis
|
| Válasz erre | Ezekről a dolgokról eddig is tudtam, olvastam róluk. Az utolsó mondat viszont érdekes dolgot vet fel. Vajon Isten teremtett minket, vagy mi teremtettük őt a magunk részére? Ilyesmiken én is elgondolkodtam már, most nem fejtem ki bővebben, hogy mire jutottam. A vers nem jó szerintem, mert nem teremt új világot, ezeket mind tudjuk. Az utolsó mondat az érdekes, abból kéne kiindulni, abban van poétika és filozófia, azt a gondolatot lehetne kibontani, a többi nagyjából felesleges. | 842. 841.
| 2025.10.30 11:48 | V. Szabó Mátyás - szerki -- re: meo | …borús idők
|
Válasz erre
Előzmény | Igen, igen, többek között... és nagyon is látható, hogy mindvégig tudatos szándék vezérelte ezt a groteszkséget, hiszen a "rímkényszer" vádja nem magyarázhat meg olyan parádés megoldásokat, mint például a "bánatában dülöngélhet/sok-sok ezer fakereszt" sorpárt. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Duma György | 840. 839.
| 2025.10.29 20:34 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | …borús idők
|
| Válasz erre | Nem tudok elképzelni olyan szavalóművészetet, ami el tudná nyomni a forma parodisztikus derűjét. Ez a kontraszt a többi szerkinek nem tetszett és ebben a formában szerintem sem állja meg a helyét, de érdemes elgondolkozni azon, hogy más hangvételű szövegrészekkel ellenpontozva és általuk elidegenítve része lehetne-e egy többszólamú szövegfolyamnak. Amit itt sikerült létrehozni, az annyira karakteres, hogy pl. drámabetétként egy szereplő önjellemző tirádája gyanánt bármilyen nagy igényű alkotásban megállná a helyét.
Azért is nehéz mit kezdeni magában ezzel az egyébként zseniálisan eltalált tónussal, mert nem lehet igazán ráhúzni sem az irónia, sem a paródia címkéit. Itt sokkal több kétségbeesés és harag, agresszió van ugyanis és különleges azonosulás a törő-zúzó világfolyamattal. Mintha sikerülne extázissá formálni a 'Hiszem, mert abszurd' krédóját. Nietzsche Dionüszoszinak nevezte azt a művészetet, ami a szenvedéssel szembenézve nem csak annak ellenére, hanem azzal együtt is ünnepelte az életet. Dionüszoszi babérokra törhetne ez a szöveg is, ha izgalmasabb, túláradóbb, provokatívabb, ízesebb, szélesebb körből válogatott költői képekkel zakatolna. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Duma György | 838. 837. 836. 0 25 50 75 100 125 150 175 200 225 250 275 300 325 350 375 400 425 450 475 500 525 550 575 600 625 650 675 700 725 750 775 800 825 850 |
|
