emberkerülő voltam kedvencem volt az erdő magányom néma szemlélői a fák szeretettel öleltem át azt a vén platánt furcsa álom vitt vissza a valóságba hegyoromról ereszkedtem alá senki se élt már a földön én félni kezdtem és megfogalmaztam magamnak: emberek nélkül semmit nem érek és többé nem kerek a föld
Nahát! Ejha! És hurrá! Köszönöm, hogy végeztél statisztikai számítást. Elmaradok az átlagtól, de más világításban nem olyan szomorú a helyzetem. Ez megnyugtató.
Én is megnéztem 10 maradós versed van a 80ból ez 12.5% Összesen 5900 maradós van a 35703ból ez 16.5% Nagyjából hozod mindenki átlagát amiben elismert költők is vannak, messze nem te vagy a leggyengébb..ráadásul ez csak a szerkesztőség véleménye...elég sokan olvassák a verseid..és sokaknak tetszik is ahogy itt olvasható is + És ha nem tetszik senkinek akkor mi van ezek a tieid...légy rájuk büszke és hajrá!
Megnéztem, mennyi szöveget küldtem be eddig. Borzasztóan sokat. Alig van köztük elfogadott. Nem csodálom. De azt igen, hogy miért vagyok még mindig itt. Akárhogy nézem, én vagyok itt a leggyengébb láncszem.
Általános iskolában furcsa rajztanárom volt. Négyeseket adott rajzaimra, míg amit suttyomban két osztálytársamnak készítettem ötösöket kaptak. Egy kiálításon az én rajzom is fent volt. Örültem mint majom a farkának. Értékelte rajztanárom a műveket. Amikor az enyémhez ért közölte, csak azért van ott , mert halványak a színek, összehasonlítandó a szép rajzokkal. Majdnem elsüllyedtem. Középsuliban egészen más volt a helyzet. Rajztanárnőm felfedezett magának.
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
Kedvenc versek
Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
