Gondolat a szerelemrõl


Sokszor fáj egy szó,
mely mindig másra hat,
boldogság az vagy üröm,
nem is tudom pontosan.

Többször elhangzik ez,
mint bármi más,
még is jelentése,
több mint életünk tán.

Sokszor kínoz, gyötör,
máskor szabadságért kiállt,
ez az érzés gyönyörű,
vagy fájdalmas talán.

Sokszor mély, sötét,
akár egy gödör,
és egyre lejjebb süppedünk,
hogy a végén valahogy kikecmeregjünk.

Sokszor búbánat, többször gyönyör, élvezet,
az emberiség kárhozata ez,
örökké ezt hajtjuk hasztalan,
s végzetünkre meg is leljük azt.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.