Egyedül
Egyedül ülök a konyhába,
a kezemben a könyv mi titok,
gondolatok előtt állok,
az enyém máshol kavarog.
Figyelem a tudás ura,
bennem nincs itthon az úr,
folyton eltévedek,
hisz kanyargós az út.
Te vagy az oka mindennek,
hogy nem látok át rajtad,
fátyolt állsz előttem,
a betűk is elillannak.
Tízszer, százszor, ezerszer,
áttekintek fölöttetek,
több lábon álló,
kusza, hamis írásjelek.
Múlt és jelen kavarog,
nem is tudom valahogy,
hol keresselek?
Valahol eltűnt figyelmes szemem.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
