Bardo
Készen vagyok, sohasem voltam készebb.
Ahogy a test és az elme lassan elmerül
A sötétségben, látom a szemeden, hogy
Szükséged van rám, leszek vezetőd az úton.
Mennyei születésed napján találkozunk a
Köztes Lét kávézóban, a Pál Apostol és a
János Jelenések sarkán. Ahol egy asztalnál
Issza Faustus Doktor és John Dee borát.
Utána moziba megyünk. Látom a vásznon,
Ahogy felülről látom azt, hogy felülről látom
Magam, ahogy ülök az asztalnál, és olvasok.
Azt olvasom, hogy kitört a spirituális világháború,
Azt olvasom, hogy látom, ahogy megint égnek a
Kemencék, a bukottak térítve járják a földet, elhitetve
Mind a népeket, azt látom, hogy olvasom, amit írok, és
Újra látom, amit írok, és olvasom, amit látok. Látom, hogy
A gonosz Istent majmolja. Aztán egy másik filmbe megyünk, ahol
Először a gyalogság elfoglalja a hidat, utána jönnek a páncélosok.
Ez a legjobb ajánlatom mára.
De most menjünk tovább, ne tápláljuk szívünk démonait.
Útközben elmondom, hogy te is a Legfelső emanációja vagy, és
Ez a világ, úgy, ahogy van, egy kisebb isten alkotása. De mi,
Akik meghaltunk, és feltámadtunk, erősebbek vagyunk nála.
Most nézzük meg azokat, akik nem akarnak megszületni többé.
Vég nélkül vitatkoznak, lázadva a törvény ellen, de ennél a
Mennynél nem jutnak tovább.
És szemben, a dombon, az üdvözültek házai. A te házad is ott áll.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Publikálva: Mozgó Világ, 2006/3
