Civitas dei
Pest most annyira szobatiszta
s hozzád bújik mint kivénhedt örömlány
a kandeláberben míg pattog a szikra
simítsd el haját homlokán
mint közeli barátra ha rég nem láttad
ráköszönsz néhány mellékutcájára
a belváros afféle Krúdy-utánzat
pimasz próféták Galileája
egy kávészűrőn mi minden fennakad
mint bárkát tart meg az Ararát
mélyében néhány perzsa vad
megőrzi illanó kávéház-zaját
s míg körbeszaglásznak kotorékebek
előbőröd marja a türelem
mint hajlandóság az eső elered
magzatmáz csillog a macskaköveken
***
hol megtart az Úr hol pedig elereszt
de bánhatnak-e így egy kegyenccel
s minden utca szembogarában pattan
egy hajszálér a térfigyelő rendszer
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Publikálva: Alföld, 2006/7.
