Szökésben

Engesztelhetetlennek mutatja magát Szerelmem.
Haragja elaprózza a családi porcelánt,
Megkétszerezi a gyógyszergyárak termelékenységét,
És a szomszédok rendőrségi bejelentéseit,
Mielőtt még energiacellája lemerülne.
Lámpafénybe mártott arca keserű citrom,
Pupillája szűk, sztrájkolnak reflexei.
Szava csak Társalkodónőjéhez van,
Aki tegnap, bejelentés nélkül hagyta el–
A légüres térben egyformán zuhannak áldás és átok.

Szerelmem szépségéből sokan szakítnának,
Mint értékcsökkent állampapírt
Vagy zárjegy nélküli alkoholt,
Szívesen beszereznék saját használatra,
Mind dekorációs, mind örömszerző céllal.
(Lehetne néma falikárpit, fogyhatna, mint a hold).
Koptatás után persze levinnék a pincébe,
Lévén, hogy senki nem ismeri útmutatójának nyelvét,
És hagynák, mint a krumplit, csendben kicsírázni.

Társalkodónője nélkül Szerelmemnek
Megszűnnek motorikus képességei,
Agya nem termel több adrenalint.
Mesterségesen kell táplálni,
Gépekkel meg vodkával tartani életben,
Míg az egyik ápoló ajánlatára igent nem bólint.

Szökött Társalkodónője vagyok Szerelmemnek,
Egy kiugrott, piti, bosszúálló lakáj.
Ideológiával fertőzött szolgáló,
Aki –hogy szabadságát megváltsa–
Ellopta urától és lenyelte a ház kulcsait.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: Árgus, 2007