A versritmus megint zenélni kezdett bennem
pedig a torkomon még ott a sors keze
meg a számon is, hogy ne tudjak beszélni
- így inzultál a Mammon, hogy törődjek bele,
hogy már nem írok, (nem vers-) beszélő szerszám
vagyok csak és szolgálom halálomig,
és nerm segít, hogy - talán - szeretni tudnál,
mert a túl-sok-minden ma fejbúbig borít!
