Teremtés az árokparton
Akárcsak egy ócska, kivénhedt kabátot
Nyakamba csapom e vásott világot
S útra kélek benne lassan, botorkálva
Kátyúkat kerülve, gödröket vigyázva
Kátyúkat kerülve, gödröket vigyázva
Csillagzó mezőket vágyom éjszakára
Letérek az útról, elnyúlok a fűben
Pajkos csillagocskák ugrálnak az űrben
Pajkos csillagocskák ugrálnak az űrben
Nem is sejti egy sem, idelenn mit tűrtem
Hulljatok le hozzám, itt égi szabászat
Legyetek gombjai egy szép, új kabátnak
Legyetek gombjai egy szép, új kabátnak
Dobjuk el a régi ócskát, vesszen kárba
S úgy leszek majd én úr életen s halálon
Akárcsak egy ócska, kivénhedt kabáton
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.