Mióta élek

Mióta élek
egy semmibe vezető lépcsőn
lépek fel - fel de vakon
Nincs a tetején padlás
Diós - almás - aszaltszőlő-mazsolás
A nyavalyák trónolnak
fenn a platón
Goya rémfigurái
vicsorgó pofák
tűznyalábokkal szöges láncokkal
késekkel bárdokkal
Mikor megpillantanak
nem vágnak le
nem a végtelen mélységbe taszítanak összekötözve
Megcsonkítva a lépcsők aljára
Némán lesnek
s én nem tudom
hogy megint azon a lépcsőn kapaszkodom





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Kötetben: Festünk