Kettõrõl háromra
Eltelt egy kis idő tavaly óta.
Épp egy év, ami azóta telt el.
Szerencsére szebb volt a nóta,
mint egyről kettőre szesszel.
Ha leltárt kellene csinálnom,
ahhoz most se lenne kedvem,
de menőbb vagyok a bálon,
pedig nem is táncolok szebben.
Az improvizáció gyakran elmarad,
de a begyakorolt lépések mennek,
meg ha van hozzám egy jó szavad,
helyettem nem a démonok felelnek.
Léptem hát kettőről íme háromra,
s túladtam önskalpoló késemen.
Kedvesem őriz, kettőnk tábora
víg ha mondom: végre nincs félelem.
Vágyam ha van, nem a megismerés,
kevéssel is beérem magamból talán.
Jobban megy mostan az álomfejtés,
ha felébredek létem tiszta padlatán.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
