Átalakulás

Füst is van, tömör, lila fény,
kerítés, lámpa, kerti bokor,
faágak, levelek, esőcseppek,
mintha tengernyi volna létük,
mind szilárd, mint a délután,

de most az esti szél lerántja
a cseppeket a görcsös ágak
árnyékba bújnak önmagukból;
a kerítés, a lámpa, a kerti bokor
már azonos a nedves éjszakával.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.