Lenni vágytam csak, valahol egészen,
hol magunk nyitjuk ki magunk. Talán egy
mítikus házban. Ahová talált fény
jár be, hogy játsszon közönyös idővel.
Zeg-zugos csendem a szobám. Fehérre
kimeszelt éjem. Küszöbét alázat
őrzi. Angyal lép. Magabiztosan jár,
ő lakik nálam.Kiseper, repül, itt
sertepertél. Kész csoda! Gyöngyöket hoz.
Néha elmászkál. Ha megérkezik sír.
- Járhatatlan még ez a Föld alattunk,
sáros a lábam.
