A LEGELSÕ
Még óvodába jártam.
Volt egy nagy betonfal az óvoda udvarán.
Egy férfi járkált naphosszat rajta.
Kertész volt, vagy mindenes, egy öreg és rettenetes ember.
Legendák születtek róla kis köreinkben.
Én nagyon féltem a titokzatosságtól,
és attól, hogy valaki fölöttem mászkál.
Néz, és ha akar, megcsinálhat mindent.
De nem csinált semmit. Naphosszat járkált.
Nézett felülről és az arca öreg volt.
Valaki fölöttem. Ez volt a legelső.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Publikálva: Mozgó Világ, 1997/7
