A szeretet

                                                     "...amelynek célját végtére
                                                    minden egyéb szolgálja..."
                                                                                  (Hegel)



szépen faragott új köveket hordok
lelkem porban heverő romjaihoz
építkezek
új palotámban ha leszek ha boldog
ott nem kínoz reménytelenség görcse
gyógyulok
ablakaim alatt viruló sorsok
ragyogást adnak lepkék szárnyaihoz
szárnyalok
érzéseim előtt gátat szakítok
aranyukat ne utazásra költsék
boldogulok
lesz majd szerető gyermekem nagyon sok
nevető öröm ül arcomon mikor
meghalok





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: Ifjúsági Magazin, 1986