a patriarchátus allegóriája (2023)

Az egyszeri iskola folyosóján egy lány
és két fiú jellemző háromszögbe áll.
Az erősebb legény, keresztbe téve karját
mint egy Caesar, trónol a radiátoron,
és tövében a nyeszlett, méla, ingatag
nyeldekli a sértést, amint az írva van.

Elmehetne onnan, de marasztalja a dac
és kíváncsiság is. Már nem a zsarnokot,
hanem az oldalán doromboló szőke angyalt
nézi, akinek az erő most fitogtatva van,
és akire nézve sértő kellene legyen,
ha ez az erőfitogtatás meg nem sérti.

"Elég volt! Ne csináld már, hagyd őt
békén!" -csitítja párját a lány, de közben
az egész testével kuncog, mintha ráznák
és szavait a mosolyai félremagyarázzák,
mindegy- régesrégen megszokta-tanulta,
máskor sem értik, mit jelent a "nem".

Mindegy, nem feszegetheti tovább a húrt,
egyébként is szüksége van a durvaságra,
hiszen az ilyen durva, erőszakos fiúktól
egyedül egy erőszakosabb fiú védheti meg.
És ha nem akarja, hogy lenyomja a verseny,
még erőszakosabb fiút kell majd nevelnie.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2023-12-25 20:22:35
Utolsó módosítás ideje: 2023-12-25 20:22:35