ébredek



már álmodok ezt el kell mesélnem
hogy a föld gömbölyű hogy nem esek le
lógok és beérek biztosan
mint a fa tetején az a három szem cseresznye
álmodom hogy kilövöm magam az űrbe
visszazuhanás két lábbal stabilan
és nincs bennem félelem és tudom
hogy bennem már annyi van
megtart bárhogy érek is földet
ébredek mert semmi meg nem ronthat
bele lehet halni a nemszeretésbe
de el tudom képzelni hogy nem akart rosszat






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2023-07-25 15:59:57
Utolsó módosítás ideje: 2023-07-25 15:59:57