Ez a világ...
(„a semmiért is repülj, ha szárnyat kaptál!)
Marschalkó Zsolt: Rebbenő madár
Megszülettem. Talán ember lettem.
Eldönteni sohase kerestem, csak tettem a dolgom,
hol fát vágva, hol papírra írva. De sohase sírva!
Néha csalódtam. Sokszor becsaptak.
Volt, hogy magamat vertem át naiv hitemmel,
mert szerettem azt, ki gyűlölt, aki tán embert ölt.
Nem vagyok hős. Csak húsból vagyok.
Vérem is olyan mint akárki másnak: élénk és piros,
és ugyanúgy ömlik a földre, s halok meg hörögve.
De addig repülök. Szárnyaim még épek,
lelkemet fel, magasra repítik a tiszta kék égre;
innen mindent látok. Ne féljetek! Rátok vigyázok.
2023.03.15.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Kötetben: a Garabonciás (Salgótarján, 2023.04.11)
Kiadó: Balassi Bálint Asztaltársaság
Feltöltés ideje: 2023-04-12 11:31:24
Utolsó módosítás ideje: 2023-04-12 11:31:24
