rutin
az iskolai vizsgálatok mindig rendben
találtak, bár úgy tömtem magamba
az édességet, mintha utoljára, vagy éppen
először tenném, s bizony volt, hogy
napokra elfeledtem a fogmosást. aztán
már tudományos kíváncsiságból tettem
próbáa romolhatatlannak tetsző
rágószerveim. nem tömték egy fogamat se,
s csak a fogszabályzó miatt húztak,
de akkor négyet is. (a fájdalom nem
érdekelt, csak az, ahogy a sebből
lüktetett a vér.) most, hogy a reumás
nap mindig késve ébred, s álmos
fényében hunyorog rám egy alak
a tükörből, a fogkefe, melyet tízből
kilenc szakorvos javasolt, fájdalmat
tapint az ínyemen. talán csak az a fertőzés
jött újra elő, melyet sosem törölhetnek
ki belőlem teljesen. mégsem merem
fogorvosom segítségét kérni, nehogy
papírral igazolja: valahol mélyen, legbelül
romlásnak indult bennem az anyag.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Publikálva: Parnasszus, 2004/4