karácsonyfa
cipeltem hősiesen át városon szoba középre
nem kötöttük cérnára a szaloncukrokat
hadd maradjanak csak szabadok jók úgy a fa alatt
este volt
csíkos halak úsztak messzire szemekben egyre beljebb egészen a másik partig most nem találom a hibás égőt soros kötésen egyik sem tud világítani pedig milyen egy színűek voltak kékek
halvacsora után az ajándék amiket sosem vettünk hiszen tele volt velünk a padlás pince minden sarok éjjel néztem egy darabig magam elé morfondírozva nem is esik hó drága ma már a luc ezüst árával vetekszik nem is ilyenkor született a kis jézus
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2020-12-28 11:59:21
Utolsó módosítás ideje: 2020-12-28 11:59:21
