súlytalan
időtlen vöröslő ég alatt,
tiltó jelek lépébe ragadt
járműbe zártan fékezek,
indulás, gumicsík helyett.
kilőnék, mégis visszafog
egy félt későbbi állapot,
mi késpengével vágja át
szándékok hosszú fonalát.
ha lenne bárhol otthonom...
ódon barna fényt álmodom,
de mindenütt betonfalak,
pengevas-szürke árnyalat:
a rend, hatályos kényszerek
köteléke igazgat: marionett.
bár élőnek mímelem magam,
testem, tettem is súlytalan.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2020-10-23 12:47:05
Utolsó módosítás ideje: 2020-10-23 12:47:05
