örökség

anyám kis tulipános dobozából elillantak az évek.
kiszáradt tetején repedések szívták helyükbe a jelent.
a lélegzetfoltokban olykor még kiérzem anyám illatát,
s mintha a nevetése is ott szökne ki néha hozzám. de mindig
visszasimul a megkopott fadoboz rejtekébe, ahol korán-halt
igazfalvi nagyanyám képmását őrizgettem. de már
körvonalát sem érinthetem. az az egy homályos fotó sincs meg
róla. így nehéz lenne az örök-ismeretlent színekkel kitöltenem.
csak a mozdulatlanságát tudnám barnába öltöztetni.
míg anyám emlékeit felidézem egyre elmosódottabbak lesznek a
másolatok. egyetlen copy maradt meg nagyanyámról élesen:
amit a hiánya anyámra ráhagyott.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2020-02-08 14:11:42
Utolsó módosítás ideje: 2020-02-09 07:13:37