A halál táborában (javított)




Nem akarok tudni a halál táboráról!

Nem akarok emlékezni. Hiszen
ott voltam én is csontsovány
holttestként pucéran, retkesen.
Nem akarom látni, hallani, érezni,
átélni, hogy mi mind ott voltunk

zsidó és keresztény értelmiségi
söpredék. Nem akarom, hogy
eszembe jusson, hogy ott legyek
újra a tömegsírban sírva, elvétett
fejlövéssel a szívem közepén.
Nem akarom, hogy lássanak, hogy

hozzámérjenek, hogy leköpjenek,
meggyalázzanak és ott feküdjek a
saját kitépett csigolyámat markolva,
véresen. Nem akarom, hogy bárki
emlékezzen rám, ahogyan ott

kapaszkodom milliónyi elszenesedett
társammal együtt a túlélő halottak
elsorvadt tüdejében fekete szénporként.
Nem, nem akarom! Soha többé
nem akarom emberi felhőn keresztül
nézve meglátni az auschwitzi napot!






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2019-09-19 12:11:52
Utolsó módosítás ideje: 2019-09-19 12:11:52