INCIDENS
Disznóság amit valaki művel,
A szívemet szurkálja egy tűvel.
Nem látom, így nem is tudom ki az,
De az biztos, hogy valaki pimasz.
Először csak szelíden kérlelem:
- Légy szíves és ne szórakozz velem!
Eszébe sincsen, hogy abbahagyja,
Egyszerűen csak fütyül szavamra.
Erre engemet elfog a méreg:
- Hogy már a fene vinne el téged!
Már nem is kérem, de rákiáltok:
- Hagyd abba ezt az ostobaságot!
Úgy látom, hogy jobb belátásra tért,
Mert a szurkálás lassan véget ért.
Az erélyes hang, lám, használt mégis,
Megnyugodott a szívem - és én is.
/2004/
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
