se kép se hang
csak egy néma pad
szemez kintről veled
egy kis madár a lábánál
kevéske magot keres
az utca már nem invitál
kihűlt a nyári láng
de hajamba még
nem tűzött fényt
az elmúló ifjúság
a pirkadat mint űzött vad
rohan a fény után
rövidke volt nappalba holt
élete alkonyán
a Nap lement
de a Hold feszes
sarlóval fent kereng
egy régi dal mely felkavart
most súlytalan tova lebeg
a szél zörög s én rád török
nem hagyva több időt
ha elmegyek
már ne kergesd
illúzióként a jövőnk
a szétzilált világba zárd
elképzelt énemet
lefestheted
szebb nem lehet
a varázs elszáll velem
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2019-04-07 07:49:40
Utolsó módosítás ideje: 2019-04-07 07:49:40
