Árnyékmerevítők
Árnyékmerevítők tartják az időt.
Átgázolsz rajta, merev lábbal.
Menekülsz előle, dombokon
suhansz, mik emberi csontok halma,
temetett múlt feledve.
Egy apát, egy anyát földeltél, szeretőt
számolatlanul, s ha agyonvernek majd,
húzd magadra a vérfoltos lepedőt,
elloptak örökre, kiálts hát tolvajt.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2019-02-18 15:17:12
Utolsó módosítás ideje: 2019-02-18 15:17:12