foghíjas napküllők között
ismét útra kelt a nyár
gólyaszárnyak mentik
a földrészek felett
madárcsőrök kottáznak
kísérő zenét s
mielőtt összecsomagolnák
a fecskék a melódiát
elpróbálják esténként
az ablakom előtt
szívemben
félelemrögök gyűlnek
benne percek évek
a szerencsés látja a
gólyák visszatérnek a
vesztes bár szárnyal
nem ér több nyarat
