CSALÁDFA

Vannak akiket sohasem láttam,
Régen ott vannak már a homályban.
Valamikor még előttem jártak,
Száraz ágai a családfának.
Vannak olyanok kiket láttam még,
De nincsenek, mind már csak emlék.
Őket már, sajnos, nem látom többet,
Még látom akik utánam jöttek,
Ágak, virágok most a családfán.
Nem látom akik jönnek ezután,
Amikor én is száraz ág leszek
És nem őriz csak az emlékezet.
Jövendő hajtások, új virágok,
Még itt vagyok és gondolok rátok.
Legyen örök élete a fának,
Legyenek mindig virágos ágak.

/2004/






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.