Feltámadás

Feltámadás

Úgy lesz, hogy feltámadnak az árulók,
kibújnak a hajnal boszorkányai,
a hanyatlott életűek, megrontók,
Mefisztó, Wágner, Márta és Bálint.

Feltámad aki utolsó támaszom,
egy csörgő sapkába kényszerítetten,
majd azt mondja na, helló itt vagyok,
és lassú sérülés fonja a szívem.

Újra lesznek öngyilkos kamaszok,
akik ártatlanok, de rászedettek,
analfabétizmusból lett magyarok,
death metal-ra felesküdöttek.

Ott lesz Tolsztoj ezerkilencszáztízből,
novemberi hófoltokon fut,
katonái díszsorfala előtt
tollal, papírral követi Kutuzov.

Feltámadva is lesznek talajtalanok,
műfordíthatatlan busongó Ady-k,
Boulevard Sant-Michelen rúd táncos lányok,
s a szerelem, mint beindult ringlispil.

Mozdulnak a Nagy Lászlói állapotok,
Versben bujdosó-k feltámadva is,
mit műtét előtt szívük takargatott
több síkon ugyanazt újrakezdhetik.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2018-08-25 10:22:23
Utolsó módosítás ideje: 2018-08-25 10:22:23