virágokra vágyott
mikor elfogynak a szavak,
s a lélek száradó tenger,
nem hallatszik, csak egy dallam,
az is mollban, elernyedten.
fáj a tehetetlenségem,
kacattá lett minden álmom,
hallgatásban üvöltözök,
de a szó béna a számon.
halandó halhatatlan vagyok,
összevéreznek bogáncsok,
dudvák nőnek a szívemből,
pedig virágokra vágyott.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2018-06-25 16:45:46
Utolsó módosítás ideje: 2018-06-25 16:45:46