trash

mindenre az a válasza hogy nem
szürkén remegve
kapaszkodik a kapu oszlopába
négy napja nem evett
a gyermekfejnyi daganatát úgy tartja
a másik kezével
mint a terhes asszonyok a hasukat
gyerekkoromtól ismerem
neki akkor is minden mindegy volt
most sem akar mást
hagyjuk a viskójában
a macskáival
a kutyájával
az összekukázott kincseivel
itt akar meghalni
hiába sorolom az érveimet
a vén diófa árnyéka
mint valami burok betakar
aztán egész este
a metallica fekete lemezét hallgatom
csutkára tekerve
legszívesebben üvöltenék
széttépném a diplomámat
összetörnék mindent
amim van
bebasznám a kukába
akár egy eszelős






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2018-05-18 18:52:07
Utolsó módosítás ideje: 2018-05-18 18:52:07