diótörő helyett

ne ne törd fel hagyd kereknek szépnek
mit kezdenél a szilánkkal
hagyd meg sejtelmes egésznek
játssz vele vedd a tenyeredbe
ujjaddal olvasd héján a redőt
és ha elvennék tőled szorítsd
mint búcsúzó könnyes szeretőt
ne ne törd fel maradjon a titok
néhány percnyi kéj mit húsa adna
ültesd el mint szívedbe a szerelmet
másra gondolj ne mindig magadra
és ha majd a föld kis repedése sajog
világra tör az apró kis levél
öntözd meg jól mert egymásnak
ti vagytok a napfény és a szél
s ha majd kemény csontod fehérlik
bús fekete föld alatt
már rég mindened semmivé lett
csak felnevelt diófád maradt






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2018-05-14 04:32:09
Utolsó módosítás ideje: 2018-05-14 04:32:09