amúgy ha

Lampion lencsével szemléli fénytekervényeit az avítt reggel.
Nem suhan most a szokásos fagyfehér felejtés, és a megdermedt
pillanatképeket az emlékkapuk frigid szűzei vigyázzák gondos
rendezettséggel. Nem is tudható, ha az üvegrozmaringra fagyott
vízderengés megbicsaklik, milyen szirénhárpiák ejtik kelepcébe
az ódonharang-kongást, amit a rejtjellel szervezett hópihe összeesküvés
mégis csak merengéssé szelídít.
Sokszor megzörren a távolodó égboltplatina, megrajzolva
a láthatóság viaszrúdjait, s ilyenkor
mindig egy arasznyival odébbténfereg a fellelhető,
színtelenített riadalom,
nemtörődömségbe ágyazott jégcsapvermeiben..





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2017-12-06 17:11:20
Utolsó módosítás ideje: 2017-12-06 17:11:20