Passio Dei
Tanulni kell ismét a csöndet,
a hallgatás zaját a szavak között,
elvetni minden csökönyös rendet,
az ünnep bilincs, ha túl kötött.
Saját magányban látni a másét,
imákra bontani azt, ami fáj,
kerülni üres, hiú parádét;
ne mondja senki; így szalutálj!
Robbanni készül a csorba világ,
roppan a csont, az ín, az izom,
rajzolj a szívemre artériát,
a tiédet éppen most szoritom.
Aggódni kell, ha minden zajong,
és ordítás fizet a csöndekért.
Sóhajt az Isten; nem így akarom,
s tétlenül szenved a rosszakért.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2017-10-30 08:37:09
Utolsó módosítás ideje: 2017-10-30 08:37:09
