Tékozló

A fiú fölriadt álmából,
valaki megérintette.
Egy angyal lehetett.
Negyven évig bolyongott.
Azt hazudták neki:
elérte Kánaán földjét.

"Mit tettem javaival?!
Morogva rovom a
köröket a pusztában.
Hamis barátok fosztják
nemlétező kincseimet.
Érzem a disznók szagát.

Elég volt! Most felkelek,
visszatérek Hozzá.
Hajlékáig meg sem állok.
Ugyan mit veszíthetek?
Otthon volt egy jó Atyám,
s moslékkal se kínáltak soha."








Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2017-10-24 15:51:24
Utolsó módosítás ideje: 2017-10-25 12:42:06