apám anyám halottak rég
elvétve beszélünk csak róluk
talán mert nem akarunk fájni
jóllehet épp ezért fájunk
azt hiszem anyu jobban hiányzik
olykor ha behunyom szemem
áll még a ház a régi otthon
anyám hátratett kezekkel
az ajtófélfának támaszkodva vár
és mosolyog mindig mosolyog
de aput soha nem látom ott
haragszom magamra