Hiányzol, atyám
Hiányzol, atyám (így nevezlek),
mint a sajgás gyógyuló sebnek,
hiányod tesz ismertté engem,
akár reményt a szerelemben.
Szerelmedtől gyötört az arcom,
nem tagadhatom a kudarcom,
nem tagadhatom, nem tagadlak,
szerelmes gyermekemnek adlak,
mert hiába, tagadhatnálak,
elromlottál, akár a zárak,
rám kattantál, belőled lettem,
te tettél láthatóvá engem.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2017-10-04 04:02:15
Utolsó módosítás ideje: 2017-10-04 04:02:15
