Kötél tűbe fűzve
Elmira várta,
- volt két szép lánya -
hogy akkor majd fogják a kezét.
Ahogy ő tette.
De egyik elengedte.
S a férje is elhagyta rég.
Első szülött lánya
fent még soká várna,
de idelent rideg a kék.
Mégsem látták sírni,
- tudta ki kell bírni -
hát mosolyt varrt, amikor félt.
Észre sem vették,
elszakadtak az esték.
A gépet már rozsda marja.
Teljesült a vágya,
hogy egyiket lássa.
A másikért megtenné újra.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2017-09-26 12:00:31
Utolsó módosítás ideje: 2017-09-26 21:44:01
