Hideg Atomok XI.

Hideg atomok XI.

Mama a fedeles kosár mellett állt, amikor
benyitottam a sötét hombárba. Semmi, csak most
jön elő ez a kép. Úgy pontos, hogy most megint.
Talán az ellentmondása miatt eleven bennem, mert
Eszti mama állandóan sürgött. Tepsit kent, tüzet
élesztett. De állandóan világostól világosig.
Ha játszott velem, még akkor is dolgozott. Ostorokat
készített, ostorozhattam tyúkot, macskát. A ló lábát
tartottam patkoláshoz („látom kiérdemel a ló”) Ez volt
a játék. Két lipicai lovuk volt. Esztiék túl sokra vitték,
mondták a faluban. Tele hombár, öcsémmel abba'
fürödtünk. Döglött macskát raktunk a fedeles kosárba,
ne mindég szalonnát, kolbászt hordozzon.
Volt olyan hét, Nagyapát nem is láttam. A határban
aludt („most szánt, most arat, most, most..”) Tele
hombár. Öszzepocsoltunk zabot, kukoricát, árpát.
Mama sose' vert meg. Akkor azt mondta verjen meg
bennünket az Isten.
Valahol Európában állok a kocsim mellett. Vég-
sebessége 330 km/h. 630 lóerő. Légellenállási
együttható, jaj dicsekedek néha. Gyorsul, mint a
fény. Sötét legyen. Mama a fedeles kosár mellett
áll, amikor megérkezem, bevilágítok a hombárba.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2017-09-21 09:49:59
Utolsó módosítás ideje: 2017-09-21 09:55:59