Összegzés

Tudtad, hogy már tiéd nem lehet,
kezedet mégis kinyújtottad érte,
fogtad a sort, jártad a bolondját,
mint a vak, aki botja után botorkál,
az nem vezeti sorsát oly céltalanul,
ahogy te voltál,  eleitől fogva magadra
magadnak maradtál, s most, hogy a bolt
bezárni készül, belátod kár volt, hogy
nem adtál, s kérni meg nem tanultál,
nincs már, aki helyedre lépne, mikor
menned kéne, és ráadás időd letelt.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2017-04-19 20:39:34
Utolsó módosítás ideje: 2017-04-19 20:39:34