Vizes lepedők
Sokáig azt hittem,
A szívemet benőtte a jég - azért ilyen nehéz.
Egy nagy tömb, melyet már nem olvasztanak fel a szép szavak.
Aztán jöttek a te szép szavaid
És akkor azt hittem, a szívem
meg van telve forró, sűrű nedvvel.
Szeretet?
Azért ilyen nehéz.
Magas a fala, és kemény, nem folyik már át rajta semmi más.
Mikor azonban a kezembe akadt a két rég kifakult csík
Rájöttem, hogy ez nem jég és nem is a szeretet
Csupán vizes lepedők.
Azok a vizes lepedők, amelyeket
az üres lakásba visszatérve még beáztattam, hogy örökre eltüntessem a poros, izzadt szeretkezések nyomait.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2017-02-28 23:54:49
Utolsó módosítás ideje: 2017-02-28 23:54:49
