"Uraim, a küldetésnek vége"
Énekelj, mondja, énekelj.
És én hiába kérem, hogy ne tegye,
amit tenni készül, mert félek,
hiszen még élek és érzek; érzem,
hogy vagyok, és hogy lenni akarok
tovább, ameddig lehet; érezni, látni,
hallani, tudni, hogy van, valaki,
aki figyel rám, érzi, amit érzek,
hallja, amit mondok. HALLOD?!
Énekelj, mondja, énekelj.
És tovább babrál a műszerfalon,
tovább babrál, hiába kérem,
hogy ne tegye, töröl mindent,
ami volt, törli az emlékeinket,
a közös képeket, az egymással
kapcsolatos gondolatainkat,
érzéseinket egyiket a másik
után; nem lehet könnyű neki
sem, hallom, ahogy zihál.
Fogy körülötte a levegő...
Énekelj, mondja, énekelj.
És töröl. Hiába mondom,
hogy ne tegye. Töröl.
Töröl. Töröl.
Eltemet.
Élve.
2014. augusztus 5.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2016-12-02 12:10:59
Utolsó módosítás ideje: 2016-12-02 13:50:37
