Bakkné Szentesi Csilla : Néha óriás, néha törpe

 
2753 szerző 34864 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Burai Katalin
  Írás a szív barlangfalára
Új maradandokkok

Kosztolányi Mária: Neked szívem ( javított)
Hargitay K. Tamás: piros ablak elött
Iványi Mónika: Esti ima
Takács Éva: készenlét
Sági Ferenc Dénes: sztornóz
Kiss Roland: Impressziók
Tamási József: milyen lesz majd
Pataki Lili: Egy adag gyerek rendel (változat)
M. Szabó Mihály: Hajnali litánia
Paál Marcell: Anamnézis
FRISS FÓRUMOK

Farkas György 1 órája
Tóth Gabriella 3 órája
Bakkné Szentesi Csilla 4 órája
Duma György 4 órája
Vajdics Anikó 4 órája
Nagyító 4 órája
DOKK_FAQ 5 órája
Kosztolányi Mária 5 órája
Karaffa Gyula 5 órája
Pataki Lili 5 órája
Tóth János Janus 5 órája
Iványi Mónika 6 órája
Gyors & Gyilkos 6 órája
Sági Ferenc Dénes 7 órája
Tamási József 7 órája
Francesco de Orellana 7 órája
Szokolay Zoltán 7 órája
Halász Ildikó 8 órája
László Klaudia 8 órája
Mórotz Krisztina 9 órája
FRISS NAPLÓK

 Zúzmara 3 órája
Bátai Tibor 4 órája
nélküled 5 órája
Baltazar 5 órája
Oswald Chesterfield Cobblepot 5 órája
nemoda 6 órája
Volt egy pillanat 6 órája
Cetlik, fecnik, félcédulák... 7 órája
PIMP 8 órája
Seholsincs 8 órája
P 10 órája
weinberger 11 órája
Frady Endre 13 órája
mix 15 órája
Kristobal 19 órája
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Bakkné Szentesi Csilla
Néha óriás, néha törpe

Sokáig óriásnak láttak, mint mókusok
a százéves tölgyet. Akkor még azt hitték,
az a valóság amit esténként mesékbe
szőttem, hogy továbbálmodhassák.
Akkor még az ismeretlenség
tárva hagyott ajtaján mellettem
gondtalan szökelltek be,
hogy összeszedjék az égről a
csillagkagylókat, a kerti padon
felejtett nevetéseket, a lombzúgásban
bujkáló szelet, a szél szárnyára tapadt
boldog napokat. Mint törpeszívbe
óriás lelke, tenyerükbe fért az egész
világ, és semmit sem féltve
osztogatták. Számolatlanul.
Nem szóltam rájuk, hogy holnapra is
hagyjál, mert az Üveghegyen túlról
egyszer csak nem lesz visszaút!

Most itt ülök, a hegy előttem csillog.
Nem látok át rajta. Én sem látszhatok.
Behunyom a szemem: én, a hegynek
törpe nekik tán még óriás vagyok.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2016-10-10 10:30:12
Utolsó módosítás ideje: 2016-10-10 21:48:16


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2018-04-25 17:53 Pataki Lili
2018-04-24 01:51 Vezsenyi Ildikó
2018-04-12 15:14 Vajdics Anikó
2018-04-11 23:30 Fekete Orsolya
2018-04-11 00:19 furim
2018-04-02 10:43 Tóth Gabriella
2018-03-28 22:13 Gyurcsi
2018-03-23 09:57 István Sándor
2018-03-19 21:35 paricska
2018-03-03 17:46 enigma
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2018-04-26 01:58   új fórumbejegyzés: Farkas György
2018-04-26 01:58   új fórumbejegyzés: Farkas György
2018-04-26 00:43   Napló: Zúzmara
2018-04-26 00:29   új fórumbejegyzés: Tóth Gabriella
2018-04-25 23:51   új fórumbejegyzés: Bakkné Szentesi Csilla
2018-04-25 23:16   új fórumbejegyzés: Bakkné Szentesi Csilla
2018-04-25 23:05   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ
2018-04-25 23:03   NAGYÍTÓ /Filip Tamás:mottó/
2018-04-25 23:01   Napló: Bátai Tibor
2018-04-25 22:52   NAGYÍTÓ /Vajdics Anikó:jav./