3 nyári röpke

Úrvacsi

Ez a testem, vegyétek,
Emlékemre egyétek,
S itt a pohár, igyatok,
Tanulja el fiatok,
Mert előre megmondom:
Vérem értetek ontom.

Az Úr szolga

Uralkodik, aki király,
A jótevő név neki kijár,
De ti ne így, szolga légy,
Te legnagyobb is, sorba lépj,
Legyél, mint a legkisebb,
A szolgát is te segítsed!

Legyek

A fákon zöld levelek,
                       heverek.
Napsütés, kék egek,
felkelni nem merek.
Az óra, nap ellebeg,
s én fektemből nem kelek,
                           szenvedek.
Egyszer majd elmegyek -
még jó soká nem lehet!

A szobámban a legyek
tétován küzdenek,
S én csak felkelek:
kis legyek, menjetek!

Cserélnék mezeket,
de nem lelek kezeket,
kispadon csücsülök,
s beállni nem küzdök.

Semmi baj, még elélek,
senkivel se cserélek,
pihenek az ágon -
utálom és bánom,
kimostak, még száradok,
ha fölvesznek, meg nem halok.

Ring az ág, s én szédülök,
bénán, mozdulatlan ülök,
a világ szalad, kavarog,
én is élni akarok!

Élni - ez most feladat,
szívem, dolgozd be magad,
lélegzet, járj be és ki,
tüdőm ma még telítsd ki!

S a napsütés, a kék egek,
a fákon a zöld levelek
szemléljék, hogy heverek,
heverek, szenvedek, nem kelek
- nem lehet.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2016-09-16 10:22:21
Utolsó módosítás ideje: 2016-09-16 10:22:21