Salétrom
Negyvenhat sorral meszelt át az élet,
mégis egyre szürkébb vagyok,
a múlt salétromként éget ,
átütnek rajtam az árva tegnapok.
Talán túl régi, ódon már e fal,
itt-ott könnytől, vértől ázik,
nem is értem Isten mit akar,
gipszelt repedés alatt a szívem fázik.
Minek tapasz, bontani kéne,
az alap megsüllyedt,gyönge,
ablakon redőny nem vágyik fényre,
tudom a választ, nem kérdem jössz-e.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2016-07-28 11:12:15
Utolsó módosítás ideje: 2016-07-28 11:12:15
