sodrásban
én kapaszkodtam volna
te ellökted kezem
vigyáztál, téged ne sodorjon el az ár
megfulladhatok, az téged nem érdekel
csak tisztán jöjj ki a mocsokból
te adtad az első füvet
majd könyörögtem erősebb ajzószerért
adtál előzékenyen
már csak a kábulat érdekelt
de fájt hiányod is
dupla adag segített a magányon
rájöttem, az élet csak szarság
hátat fordítok most már neked is
félelem nélkül ereszkedek a halál torkába
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2016-07-25 02:35:00
Utolsó módosítás ideje: 2016-07-25 18:32:32
