Költővé álmodom
Ha majd egyszer verssé alvaszt az éjjel,
és meglelsz végre tiszta lapok között,
úgy olvadok a betűk tengerébe,
mint kiscica az öledbe költözött.
Mint fahasábot feszeget a fejsze,
úgy hasogasd az igéket teremtve,
költővé álmodom veled magam:
az írás nem megy, nem megy egymagam.
Tömör kockába rendezz el engem,
vagy foszló szárnyakad adjál csendben,
vagy szivárványként folyjak az égre –
csendüljön az asszonáncok zenéje!
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2016-06-28 09:00:45
Utolsó módosítás ideje: 2016-06-29 07:22:54
