Elválás

Eres kezekkel simogattál. Izületes
ujjaid eldeformálódtak a munkától.
Akkor jó a tészta, ha elválik az edény
falától, mutattad a titkot továbbadók
arckifejezésével, ám csak a szemedben
bujkáló mosolyra tudtam figyelni. Kecses
mozdulattal vitted fel a kézkrémet, ahogy
cseléd korodban eltanultad a zongora-
művésznőtől. Az utolsó tésztát egy keddi
napon gyúrtad. Kifehéredett bütykeidre
koncentráltam, hátha így el tudom terelni
gondolataimat a pupilládban kigyúlt
mécsesekről. Hiábavaló igyekezet
volt. Épp akkor váltál el az edény falától.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2016-06-24 12:06:58
Utolsó módosítás ideje: 2016-06-24 12:06:58